A kilégzési teszt /UBT/ a gyomorbaktérium /HELICOBACTER PYLORI/ kimutatására szolgál.
A Helicobacter Pylori a leggyakoribb emberi fertőzés. A kórkép kialakulása és a fertőzés között sokszor hosszú évek, évtizedek is eltelhetnek.
A Helycobacter Pylori fertőzöttség tünetei:
Szerteágazó gyomorpanaszok:
- émelygés,
- gyomorégés,
- gyomorszáj táji nyomás érzés, valamint
- "fekély" jellegű panaszok, úgy mint: éhség, fájdalom, amit kezdetben az evés szüntet, de később állandósul.
Mindenkinél másképpen jelentkeznek a szerteágazó panaszok.
FIGYELEM!!! A HELICOBACTER POYLORI fertőzöttségből könnyen kialakulhat rákos megbetegedés. Gyomorrák megelőzésére ajánlott vizsgálat!
A Helicobacter vizsgálat menete:
- Először egy zacskóba kell fújni levegőt, amit 0 perces fújásnak nevezünk.
- Ezután jelölt karbamidot (C13 Urea tabletta) viszünk be a szervezetbe savas folyadékkal, általában almalével, amit a Helicobacter Pylori elbont.
- 30 perccel később újra egy zacskóba kell belefújni a levegőt, és ezután történik a mérés és kiértékelés.
A helicobacter vizsgálat non invazív (nem belső), a beteg által kilégzett levegőből állapítható meg a gyomorban lévő élő Helicobacter Pylori jelenléte.
Csecsemők és kismamák is vizsgálhatók az első trimeszterben is, nincs mellékhatás, nincs szövődmény.
Fontos információk a Helicobacter viszgálat előtt:
- A viszgálat éhgyomorra kell, hogy történjen, de vizet lehet inni előtte.
- Fogat lehet mosni a vizsgálat előtt.
- Nem vizsgálható aki 6 héten belül bármilyen antibiotikumot szedett. (Mert ekkor a HP funkciója gyengül.)
- Nem viszgálható a páciens ha a páciens protonpumpa gátlót vagy H2 receptor blokkolót szed. (Helyi savmegkötő tablettát szedhet a páciens.)
A teszt 99 % -os megbízhatóságú (specificitás és szenzitivitás)!
Helicibacter pylori egy Gram negativ bactérium. A mikrobiológia régen ismerte ( Campylobacter pylori néven ) Arra azonban, hogy milyen betegséget okoz csak 1980- as évek elején egy ausztrál patológus Robin Warren és egy belgyógyász Berry Marshall vizsgálatai révén vált ismertté. A két tudós ezért a felfedezésért Nobel-díjat kapott 2005- ben.
A Helicobacter pylori 2002- ben bekerült a rákot okozó kórokozók sorába!
Az ember az életének bármely szakaszában megfertőződhet Helicobacter pylori baktériummal.
A kórokozó a földben évekig inaktív formában életképes marad. A földbe emberi ürülékkel kerül. ( emésztőgödrök, stb)
Az ember szervezetébe szájon át kerül a baktérium ( nem kellően tisztított zöldséggel, folyóvíz és angol WC hiánya,elégtelen személyi higiénia, um. nem megfelelő kéz-, és körömtisztítás, valamint közös fogkefe-, törölköző-, ágynemű használata révén )
Magyarországon a fertőzöttség a Dunántúlon a nyugat- európai átlagot mutatja (10-30%) , a Duna vonalátol keletre magasabb a fertőzöttség aránya, néhány régióban a Tiszántúlon eléri a 70%-ot is.
Bejutva a szervezetbe, a kórokozó megtelepszik a gyomorfalat védő nyákrétegben ott megfelelő a környezet a szaporodásához, telepképzéséhez. Ezekből a telepekből indulva, fehérjebontó enzimei-, valamint spirális mozgása révén, „fúrja bele magát” a nyálkahártyába és teszi tönkre az ott található sejteket, szöveteket.
Így okoz enyhébb esetben akut-, majd krónikus gyomornyálkahártya gyulladást, súlyosabb esetben fekélybetegséget. Azonban a fertőzöttség hosszú fennállása során, a kórokozó súlyos, akár a teljes gyomornyálkahártyát érintő krónikus sorvadásos gyulladást ( u.n. idült atrófiás gyulladást ) idézhet elő. Ez az állapot a fordulópont az esetleges későbbi gyomorrák kialakulásában, mert ekkor a szövetek felszínén kialakuló sérülések lehetővé teszik olyan sejtek megtapadását , amelyek nem oda valók. Ezek a sejtek a vékonybelekből kerülhetnek vissza a gyomorba, létrehozva ott az u.n intestinalis metaplasiát, amely állapot a gyomorrák kialakulásának a „ közvetlen előszobája”. Sajnos nem lehet tudni, hogy ez a stádium mikor válik rákká. Ezért állandó gyakori, protokoll szerinti orvosi ellenőrzést igényel ez az állapot ( gyomortükrözés ), hogy korai-, műthető stádiumban felfedezésre kerülhessen az esetleges rosszindulatú elváltozás.
A tünetmentes fertőzöttség, és/ vagy a HP okozta, már kialakult betegségek megállapítására, több vizsgálati módszer áll rendelkezésre. A vizsgálat módját legjobb, ha szakember, gasztroenterológus szakorvos dönti el.
A vizsgálati lehetőségek két csoportra oszthatóak. Vannak az úgynevezett invazív , azaz a szervezetbe történő behatolás kapcsán végezhető beavatkozás ( u.m, gyomortükrözés , szövetminta vétel ). Ezt a módszert a súlyos tüneteket mutató pácienseknél szükséges alkalmazni, a gyomorban levő elváltozás makro-, és mikroszkópos diagnosztizálására. A súlyos, úgynevezett alarm tünetek, az evésre nem múló, esetleg evés után súlyosbodó fájdalom, hányás, esetleg kávézacc szerü avagy friss vér tartalommal, valamint fogyás. De az 50 év feletti életkor, enyhébb panaszokkal is invazív diagnosztika elvégzését teszi szükségessé.
Non invazív, azaz a szervezet számára nem megterhelő módon, kilégzési teszttel, lehet vizsgálni/ szűrni fiatal életkorban, enyhe tünetekkel jelentkező pácienseket, a HP fertőzöttség gyanúja esetén, valamint a bármilyen diagnosztikával bizonyított fertőzöttség gyógyítására alkalmazott gyógyszeres kezelés hatásosságát is így lehet ellenőrizni.
Bizonyos esetekben, ha a családban egyenes ági rokonok körében súlyos betegségek derülnek ki, ( nem kizárólag gyomor-bélrendszeri betegségek) , szükséges szűrni a családban együtt élő embereket is. Ilyenkor is alkalmazható a páciens számára nem megterhelő vizsgálat, a kilégzési teszt. Bizonyos allergiás, vagy bőrgyógyászati elváltozások esetén, az úgynevezett gócvizsgálatok körében is ideális lehet, a kilégzési teszt elvégzése.
